Az ANTIKVÁRIUM első könyve:

az a könyv, amelyből a miskolci pincék leírásainak nagy részét összegyűjtöttük:

( a képre kattintva letölthető vagy megnyitható, pdf-fájl,  8MB, 156 oldal )

A miskolci régiségvásáron "megmentett" könyv:

a képre kattintva letölthető vagy megnyitható, 5 MB 38 oldal)

Akinek a sírját koszorúzzuk

március 15.-én és október 6.-án:

Kun Miklós:

Miskolcz múltja, jelenje tekintettel jövőjére.

A képre kattintva olvasható.

Tartalom:

1-2 oldal: Részlet Szűcs Sámuel naplójából (kézírás)

3. oldal : Nemzeti Őrdal

4-11. oldal: A miskolci nemzeti őrsereg rendtartása

12. oldal: Tábori ének az őrsereg zászlóavatására.

13-14. oldal: választási hirdetmény

15-16:Naplórészlet egy 48'as huszár naplójából.

17-től: Lándzsakezelési szabályzat.

A  MAGYAR NÉP MŰVÉSZETE

Első kötet:
A kalotaszegi magyar nép művészete

Itt olvashatod: http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00003.htm&00001.htm

Második kötet
A székelyföldi, a csángó és a torockói magyar nép művészete

Itt olvashatod:   http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00003.htm&00001.htm

Harmadik kötet
  Balatonmelléke

Itt olvashatod:       http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00003.htm&00001.htm

Negyedik kötet
A Dunántuli magyar nép művészete

Itt olvashatod:      http://mek.oszk.hu/01600/01671/html/index.html?00003.htm&00001.htm

Ötödik kötet
   A Palócokról

Letöltés innen: Malonyay_A_magyar_nep_muveszete_APalocukrol.pdf

1828-ban Lovakrul címmel jelent meg Széchenyi István első magyar nyelvű könyve, amellyel egy lótenyésztő egyesület alapítását akarta előmozdítani. A maga korában úttörőnek számító munka nagyban befolyásolta a hazai lótenyésztés további alakulását és fejlődését.

Letölthető innen:  Digitális eredeti kiadás az OSZK DK tárában: ( 100 MB)
http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/07/40/dd/1/M_51.943.pdf

Rákattintva olvashatod:

>>  A VASÁRNAPI ÚJSÁG 1854-1921-es számai letölthetők itt <<<

Baksay Sándor: Magyar népszokások az Alföldön

Az 1891-ben kelt írás hűen mutatja be a magyar népszokásokat. Olyannyira olvasmányos, hogy szinte le sem tudjuk tenni a "kötetet" anélkül, hogy végig ne olvasnánk, s mindehhez azért van mert "de ja vu" érzésünk van: mindaz a hagyomány, mely akkor létezett nem is oly távol áll a mai ember gyermekkorának (és felnőttkorának) meghitt emlékeitől ! A képes leírásban sokminden érthetőbbé válik, miért is nevezünk ma egy szót úgy ahogy, s miért tesszük egyes alkalmakkor ezt vagy azt.

A válasz is egyszerű: ez az örökségünk !

Letöltés innen:

Virtuális túra 3 dimenzióban : Székelyföld kincsei:  >> Ide kattintva