Az Avas (tágabb értelemben Miskolc) földtani felépítéséről többek közt a Miskolci Egyetem által összeállított, és 1979-ben kiadott Miskolc város építésföldrajzi atlasza című mű ad tudományos szintű áttekintést. Az Avas Magyarország földtani felépítésében a közép-magyarországi főegységben a bükki egységhez tartozik, geológiai környezete a Bükk, az Upponyi és Szendrői-hegység. Ez a szerkezeti egység egy nyírási zóna az Alcapa és Tisia között, eredetét tekintve a Gondwana Afrika-lemezének része. Felépítésében, történetében és kőzeteiben a Dinaridák rokona.

Több, különböző földtani és domborzati jellegzetességgel rendelkező egység fogja közre: északról a Sajó-medence síkja, nyugatról a Borsodi medence, dél felől a hegylábi dombvidék, dél-délkelet felől pedig a Bükk hegység feldarabolódott karsztja, illetve a Keleti dombság. A terület geológiai felépítésében három nagy szakasz különböztethető meg:

A karbon elején az idősebb kőzetrétegek pikkelyeződve és takaróredőket, áttolódásokat képezve gyűrődtek fel. A késő kréta folyamán az ausztriai orogén fázis újabb pikkelyeződést hozott létre, ezzel bonyolult, rátolódásos rétegsorok jöttek létre. Ugyanezek a mozgások nagy kőzettömegeket metamorfizáltak. A fiatalabb mozgások tömbösödést okoztak, a régi rögök nagy méretű törések mentén elváltak egymástól és új helyzetben forrtak össze.

Az Avas területének mélyfeküjét a középső triász kor felső ladin korszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződő, 1300–1500 méter vastag mészkősorozat alkotja, amelyre diszkordanciával a miocénban üledékes és vulkáni képződményei rakódtak, és ezek még a felszínen is előfordulnak. Ezek közül a legidősebbek az ottnangiban megjelenő alsó-riolittufa sorozatok, majd a középső miocén ottnangi-kárpáti emeletében képződő barnakőszén rétegek.

Az Avas fő tömegét az e réteg fölött elhelyezkedő, a bádeni-szarmata korú szinorogén vulkanizmusban keletkezett riolit és andezit piroklasztikumok, riolit- és andezittufás üledékek, valamint egyéb üledékes kőzetek alkotják. E fölött andezit piroklasztikukumok, illetve ilyen anyagú üledékes kőzetek vannak. Ez az andezites rétegösszlet sekély tengeri medencékben rakódott le, de édesvízi mészkőrétegek (travertino) is kapcsolódnak hozzá. A pannoniai rétegben limonit, glaukonit, karbonát, almandin stb. ásványok fordulnak elő. A negyedidőszakban keletkezett az Avas záró rétege, amelynek a vastagsága a 0,1–10 méter között van. Homokos kavicsot, kőzettörmelékes, agyagos, iszapos, kőzetlisztes képződményeket tartalmaz, a tetején pedig humuszos agyagot.

(Forrás: Wikipédia)