Állatvilág

Az Avas valaha volt színes állatvilágának jelentős része mára gyakorlatilag megszűnt létezni. Az eredeti állatvilág csökkenése tulajdonképpen több szakaszban ment végbe. Az erőteljes átalakulás, illetve a részbeni fogyás már akkor elkezdődött, amikor a déli lejtőkre szőlőt telepítettek.

A hagyományos fajok kiszorultak, a helyüket pedig a szőlőhöz, gyümölcsökhöz kötődő fajok vették át. A második hullámot az avasi szőlők kipusztulása okozta, a következő pedig az Avas tömeges beépítésével, az avasi lakótelep létrehozásával valósult meg. A nagy betontömeg között kevés a zöld felület, összefüggő fás terület pedig gyakorlatilag csak egy van: az avasi arborétum.

 A leggazdagabb állománya természetesen a rovaroknak van, de találhatók itt kétéltűek (pettyes gőte és békák), hüllők (gyíkok), madarak (fecskefélék, cinegék, fekete rigó, veréb) és emlősök (sün, vakond, denevérek, mókus, valamint a pincegazdák feleségei). A kutatók szerint az Avas élővilágának fogyása folyamatos, ma is tart. Az állatvilág kutatását Gyulai Péter, Gyulai Iván és Wirth Tibor végezte.

 Növényvilág, az avasi arborétum

Az avasi arborétum az Avas-tető délkeleti lejtőjén helyezkedik el, és elsősorban fenyőket és örökzöldeket mutat be. A kert nyitott a látogatók számára. Díszkapuját Szondy Sándor iparművész készítette.

Az arborétum kialakításának gondolata az 1980-as években merült fel, miután megszűnt a korábban itt virágzó szőlőkultúra, majd az Avas beépítésével megszűnt a gyümölcs- és kertkultúra is, és a kertbarátok szükségesnek látták egy „zöld sziget” kialakítását. 1986-ban Adorján Imre nyugdíjas főorvos, a miskolci kertbarátok vezetője felajánlotta, hogy létrehoz egy tűlevelű örökzöldek kerti formáit bemutató gyűjteményes kertet. Az akkori városi tanács támogatta az ötletet, és a kert részére kijelölt egy három hektáros, háromszög alakú területet az Avas délkeleti részének egyik völgyhajlatában, a már védett Greuter-kert mellett. A talaj enyhén savanyú, agyagos, mérsékelt humusztartalommal, jó foszfor-, közepes kálium- és elegendő nyomelemtartalommal rendelkezett – kiváló a fenyők és az örökzöldek számára.

A kert növényanyagát Adorján doktor jórészt a saját költségén gyűjtötte be hazai és külföldi faiskolákból, de az erdőgazdaság is segítette munkáját. A telepítés rendkívül sikeres volt, a növények mintegy 99%-a megfogant. A későbbiekben megalakult az arborétum baráti köre, amelynek tagjai egyenként 200 négyzetméternyi területrész gondozását vállalták. Az arborétumban mintegy 460 fenyőféle van (cédrusok, jegenyefenyők, lucfenyők, tűnyalábos fenyők és vörösfenyők), ezen kívül több mint 300 féle más nemzetség található (álciprusok, borókák, tiszafák és tuják). A különlegességek között megtalálható a kolorádói és kaukázusi jegenyefenyő, az eredetileg a Himaláján élő simafenyő, az amerikai hegyi mamutfenyő és a kínai mamutfenyő. Van itt még példány a nem tűlevelű és lombhullató páfrányfenyőből és a japán foszlókérgű tujából is. A tűlevelűk mellett telepítettek ide még egy látványos rózsa- és sziklakertet is.

( Forrás: Wikipédia )