Ezt követően Kósik úr vezetésével indultunk felfedezni a pincesor kincseit. Nyílik a földalatti birodalom vasajtaja..

A házigazda meséli a pince történetét.

A lovagteremben tátva maradt a szánk. Szerencsére volt zsíroskenyér, így betömtük.

Most már alaposan feltankolva borral és zsíros kenyérrel, Kósik úr igazi túrát indított Cserépfalu földfelszíni érdekességeit is megmutatván.

Az egykori kőporgyűjtő  üreg jelenleg egy jó akusztikájú színpaddá lett kiképezve. Le is teszteltük néhány nóta erejéig.

Egyik hegyről le, a másikra fel..   Jól megmozgatott minket a házigazdánk.

Végre elértük a legmagasabb pontot, a kilátót.

Lefelé ereszkedve a barlanglakások:

A faluba leérve, szilvalekvár főzés illatát éreztük

Természetesen abszolúte szemtelenül kóstolót kértünk -és kaptunk.  Köszönjük! 

A 36 fokos hőségben már kezdtünk félni a kiszáradástól, de ez a tábla megnyugtatta a kedélyeket:

Telefonra nem volt szükség, Kósik úrnál volt pincekulcs! Így megmenekültünk a hőségtől, az UV sugárzástól is, és a kiszáradástól is.

Mire kikeveredtünk a többszintes pincerendszerből, a pajtában már meg volt terítve.

Házigazdánk Kósik úr, a polgármester és felesége olyan vörös babos gombáscsülköt készített, hogy nem volt vége a repetának.

Ebéd után még egy hűsölős pincetúra, éneklés,

Természetesen borozáshoz illő nótákkal, és jól olajozott hangszálakkal....

Kifelé még egy sietős pillantás a borházban, majd gyülekező a pajta előtt, ahol 4 órakor az országos  koccintás résztvevői voltunk a helybéliekkel együtt.  Koccintás után közösen elénekeltük a Magyar és a Székely Himnuszt.

Megint gazdagabbak lettünk : újabb barátokkal,  a cserépfalui kiváló minőségű borok zamataival, az egyedülállóan szép pincék élményével.

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!

A csoportkép 5MB felbontásban ezen a linken tölthető le:

http://ubuntuone.com/3sWjgSVJLaWgBt0HDAoPeK

További képek a  " fotóalbum"-ban.