A Történelmi Avas Miskolc belvárosában helyezkedik el. Európában egyedülálló módon a város szívéhez közel,az Avas hegy északi oldalában körülbelül 1000 pince és borház helyezkedik el. Ezek kora nem ritkán 300–400 éves. Itt található a város két emblematikus építménye az Avasi kilátó, valamint a középkori Avasi Református templom a hozzá kapcsolódó műemlék temetővel.

Nagyavas - Felső sor:

A további 5 pincesor fotói és a részletes ismertető: a "Bővebben" gombra kattintva.

Nagyavas - Középső sor:

Nagyavas - Alsó sor:

Nagyavas -  Csonka sor:

Nagyavas - Latabár sor:

Nagyavas: Lajos sor és Petőfi sor:

TÖRTÉNELMI PINCESOROK,

A BORKULTÚRA HAGYOMÁNYA MISKOLCON

Avasi romantika

 „Az Avas a Város dísze és legmarkánsabb jellegzetessége, amely nélkül Miskolc és a miskolci élet el sem képzelhető. Az ősi templom, a régi harangtorony, mögöttük a hangulatos temető és fölöttük a dalos pincesorok, a torkuk mélyén  erjedő’ s érő avasi  borral, nemcsak a Város arculatára raknak színeket, de a város életébe is valami különös zamatot lopnak bele. Az Avas a város romantikája.”

Zsedényi  Béla, 1929.

Miskolc szívében, a város fölé magasodó Avas-hegy oldalában, Európában egyedülálló módon napjainkban is több mint 900 borpince található. A lépcsőzetesen, egymás fölé emelkedősorokban készült pinceüregek egymástól 6-7 méter távolságban, párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé. A legtöbb pince 10-20 méter hosszú, de szép számmal akadnak közöttük 50-100 méteres, vagy annál hosszabbak is. Nagy részük legalább 300 éves, de 200 évesnél fiatalabb alig fordul elő közöttük.

Ahogy a városnak, úgy a pincék kialakulásának is megvoltak a maga korszakai.

A 18. század közepéig az egyszerű pincelukak és a nyitott borházépítmények a jellemzőek.

Az ezt követő időszakban, 1780 és 1880 között épültek a barokk és klasszicista stílusú borházak a Nagy-Avason és a Kisavason. Ez az időszak előlegezte meg a romantikus avasi városképet, amely a pincesorok egyes részein napjainkban is felfedezhető.

 Szőlő- és borkultúra

 A szőlőtermesztés és a borkészítés a kora középkortól van jelen Miskolc életében. Avasi központja a Szent György-hegy volt (a mai Avas déli lejtői), ahol a helyi szőlőkről már a 14. század elején említést tesz egy akkor készült oklevél. 

A szőlő és a bor fontosságát jelzi, hogy már az 1694. évi címerrajzon megjelent a szőlőfürtöt tartó hajdú alak. A szőlőfürt ábrázolása ezt követően folyamatosan megtalálható a későbbi címerekben és pecsétnyomókon — ma is látható Miskolc város hivatalos címerében.

Az Avas szőlőhegyén az egykori írások szerint számos különleges szőlőfajtát gondoztak, úgymint:   bátai,  formint, hárslevelű,  demjén, fehér góhér.

Ezenkívül termeltetik a dinka, kadarka, kevéspolyhos, a fekete fajok közül a fekete góhér, bikaszemű fekete, purcsin és Izabella. Borfajaink a közönséges asztali boron kívül a szomorodni máslás, egy két és háromputtonyos aszú, közönséges vagy rác ürmös, főtt ürmös, essentia és végül a lőre... -‘

Az itt termett szőlő, illetve bor minősége a legjobbakkal vetekedett. Benkő Sámuel, Borsod vár- megye nevezetes főorvosa 1782-ben a miskolci borfajták közül a Szent György elnevezésűt az elsőrendűek közé sorolta.

 A szőlőművelés a török hódoltság idején esett vissza, de 1817-ben már 1100 gazda 45 szőlőhegyen folytatott szőlőtermelést a városban. A virágkor egészen az 1880-as évekig tartott, amikor a felbukkanó filoxéra miatt a városi szőlők tönkrementek. Az Avason ez a szőlőkultúra végét jelentette, amely lényegében azóta sem éledt újjá. A pincéket ma is a történelmi borvidékeken, főként a Bükkalján és Tokaj-hegyalján termett szőlőkből készült borok töltik meg.

 Avas — a megművelt hegyet Szent György-hegynek nevezték, maga az Avas szó csak az újkori forrásokban jelent meg, utalva arra, hogy ezt a nevet a legrégebbi időktől használták. A vidék a középkorban tölgy- és bükkfákkal benőtt terület volt, és az „avas” szó magyarázataként ma a „makkot termő erdő”, „tilalmas erdő”jelentés az elfogadott.

A bohém Avas

PoIgár vagyok szép Miskolcz városában

S ez rajtam kissé látszik talán.

Megsúgom azt is. követem alássan,

Vagy egy pincém az Avas oldalán.

Ez a pince Legfőbb gyönyörűségem,

Mély, mint a bánya, szagos, mint a rét...”

Kozma Andor: Pince soirée

  Az Avas a bor- és pincekultúrájának, a városközpontban magasodó hegyen megbújó természet romantikájának köszönhetőn nyert teret az irodalomban és a képzőművészetben. A híresebb borházakban helyet találó asztaltársaságok révén pedig a közösségi élet fontos terepe lett.

Az első nevezetes asztaltársaság Lévay József költő, műfordító nevéhez kötődik, kinek körében költők — Arany János, Gyulai Pál, Erdélyi János és Tompa Mihály —‚ képzőművészek és nevezetes polgárok is megfordultak.

Érdekes az asztaltársaság tizenkét, személyre szólóan, névvel gravírozott poharának története. Először Tompáé maradt gazdátlanul 1868-ban. Poharát a halála utáni összejöveteleken is teletöltötték, de tartalmát — emlékezetére — a „föld porába” öntötték. Tompa után Kraudy, a festő következett 1876-ban. A poharak ma a rimaszombati múzeum Tompa-szobájában láthatók, Szlovákiában.

 A másik jelentős társaság vendéglátója Leszih Andor, a Herman Ottó Múzeum vezetője, központi alakja pedig Móra Ferenc író volt. Móra 1905-től haláláig, 1933-ig rendszeresen ellátogatott Miskolcra, és gyakran megfordult a Marjalaki-pincében (Nagy-Avas, Középsor 648.). Legutolsó látogatására 1933 májusában, pár hónappal a halála előtt került sor, amelyről úgy írt köszönő levelében: itt érezte jól magát utoljára. A Marjalaki-pincét azóta Móra-pincének is hívják.

Móra Ferenc mellett szívesen látogatott Miskolcra az író Móricz Zsigmond, aki Marjalaki Kiss Lajos régész-történész, Miskolc-kutató barátja volt. Móricz Miskolcot a „legnagyobb jövőjű magyar városnak” tekintette, és megfogalmazódott benne egy utópikus Miskolc-idea, amiről így írt: „fia az ember megáll Miskolc fölött, ... S körülnéz a csodálatos tájon, az egyik legszebb panorámája nyílik meg előtte. Az Avas, száz és száz pincéjével a jövő kertvárosának gyönyörűséges magaslata, ... a Iegideálisabb, nagyszerű levegőjű tündérkert épül ki itt a legrövidebb idő alatt.”

A kultikus hely

„Nem is jár hiába akár honnan, akár merről

Száz mérföldnyi járóföldről,

vissza vágyik mindig

Csak az Avas oldalába”

Sassy Csaba, 1921,

Az Avas nemcsak a társasági élet színtere volt, hanem egyben kultikus hely is.

A hegy északi oldalában,a Nagy-Avasi részen magasodik a középkori eredetű, gótikus stílusban épült avasi református templom. A mellette álló, a 16. században emelt harangtoronyban minden negyedórában jellegzetes harangjáték szólal meg. A templom és a harangtorony mögött meghúzódó műemlék református temetőben számos közismert miskolci polgár nyugszik.

A kelet felé eső Kisavasi pincesorok alatt húzódik az egykoriMindszent városrész, amelynek nevét őrzi a barokk stílusú mindszenti római katolikus templom. Előtte áll a Csupros Mária-szobor, amelyet 1738-ban hálából emeltek a miskolciak azért, mert a kolerajárvány elkerülte a várost.

Déli irányban, a mindszenti templomhoz közeli dombon ma már csak töredékében látható az 1863-ban épült kálvária, amelynek végén kápolna magasodik.

Történelmi borúton Miskolctól Kassáig

Újjáéled a Miskolcot Abaújszántón át Kassával összekötő történelmi borút. A tokaj-hegyaljai borvidékhez kapcsolódó közös borászati és kulturális hagyományok a három település összefogásával elevenednek meg a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően.

A „Partnervárosok együttműködésének fejlesztése a történelmi Tokaji Borút mentén” című projektet 2011 októberében nyújtotta be a miskolci, a kassai és az abaújszántói önkormányzat.  Az egykori borkereskedelmi út állomásait végigjáró program fő célja a magyar-szlovák határ két oldalán fellelhető tradicionális hegyaljai borkultúra, a kulturális értékek és a természeti szépségek megismertetése.

Avasi Borangolás

Miskolc a napjainkban ismét virágkorát élő bor- és pincekultúrája, az Avas-hegy történelmi pincesorain megtartott „borünnepélyek” révén kapcsolódik az Abaújszántó és Kassa között már létező borúthoz.

A Miskolc napjához, május 11.-hez kötődő napokban szervezett Avasi Borangolás elnevezésű program idején több tucatnyi nyitott pincébe várják a borászok az Avas-hegy pincesorait járókat. A vendégek Észak-Magyarország történelmi borvidékeiről származó minőségi borokat kóstolhatnak, közben megismerhetik a borkultúrához kapcsolódó gasztronómiát, és felfedezhetik az Avashoz kötődő helyi kulturális értékeket is.

DEAR CELLAR VISITOR!

Miskolc Avas is one of the symbols of the town, although it means different things to the people who live here and different things to the visitors. The onetime vineyards and orchards of the hill played an important role in the economy of the town, employed the grape cultivator wine-growers, the craftsmen who produced wooden tools and pots but also the merchants who carried the full barrels by farm-wagon to the boonies. Avas was the scene of social life, entertainment, attracted the writers, poets, artists who wrote poems, painted pictures about their recollections or took photos to record them for themselves and for the after-ages. The several century old Avas Reformed and Mindszenti Roman Catholic Church also played an importan role in the belief of the thriving town where the population was growing. In the cemeteries of the hill you can find the graves of town builders from several generation.”

The starting lines in the introduction of the monography titled Miskolc Avas summarizes well the several century’s significance of the cultic hillside. We, who are wine cellar owners and members of the Avas Wineway Association think that at the beginning of the third centrury it is worth staring to revitalize this part that has a wonderful culture. Firstly we prettify our cellars, we are glad of opening old and new catering places and we trust that more and more people will visit us. And of

course we tend to make the tastiest wine year by year to have recurring guests. So come visit us here in Nagyavas, taste our wine and enjoy the company of the friendly people who live here!

Yours ever wine friend:

Gyula Szegeczky

chairman

KEDVES PINCELÁTOGATÓ!

A miskolci Avas – bár mást jelent a városban élőknek és mást az ide látogatóknak -, a város jelképe. A hegy egykori szőlői és gyümölcsösei fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében, munkát adtak a szőlőművelő borosgazdáknak, a faeszközöket és tároló edényeket gyártó iparosoknak, de

a teli hordókat távoli vidékekre elszekerező kereskedőknek is. Színhelye volt az Avas a társasági életnek, a szórakozásnak, vonzotta az írókat, költőket, művészeket, akik emlékeiket verssorokba szedték, vászonra festették vagy fényképeken örökítették meg maguk és az utókor számára. Az egyre terebélyesedő, lélekszámban gyarapodó város hitéletében a több évszázados avasi református és mindszenti római katolikus templom is fontos szerepet töltött be. A hegy temető pedig megszámlálhatatlan generáció egykor városépítő tagjainak szolgál végső nyughelyül.”

A miskolci Avas című monográfia bevezetőjének indító sorai gyönyörűen összefoglalják e kultikus hegyoldal évezredes jelentőségét. Mi, pincetulajdonosok, az Avasi Borút Egyesület tagjai

úgy gondoltuk, érdemes a harmadik évezred kezdetén ennek a csodálatos kultúrával rendelkező helynek az újraélesztésébe kezdeni. Első lépésként a pincéinket csinosítjuk, régi és új vendéglátóhelyek nyitásának örülünk és bízunk benne, hogy egyre többen látogatnak el hozzánk. És természetesen igyekszünk évről-évre a legfinomabb borokat készíteni, hogy visszatérő vendégeink is legyenek. Jöjjenek hát, látogassanak meg minket itt a Nagyavason, kóstolják meg borainkat és élvezzék az itt élő barátságos emberek társaságát!

Borbarátsággal:

Gyula Szegeczky

elnök

Fenti bevezetővel kezdődik a nagyavasi Borút egyesület kiadványa.

A nagyavasi pincék  bemutatása teljes terjedelemben itt olvasható.