BÁBONYIBÉRCI PINCESOR

A Bábonyibérci pincesor neve a közeli Sajóbábony településsel közös gyökerű.

Az Avassal szemben a Pece patak völgyében az avasi, tetemvári és a bedegvölgyi pincesorral egy időben alakult ki.

A 17. század elejének szórványosan előforduló kőlyuk elnevezésére 1613-ban találunk feljegyzést. Eszerint:

„Én Boros Gergely vöttem egy köh lukat az Babony bercz völgyben Pfl. 4. az Csorna István Fiatol Csorna Andrástól.”

Az áldomást a bíró jelenlétében itták meg, s ezért Boros Gergely reméli, hogy:„engemet senkíj az meg szerzett köh luk miat megh nem haborit.”

Miskolc város jegyzőkönyve szerint 1627-ben 4 pincét építenek a Bábonyibércen a tiszttartók és a tanács akaratából. 1633-ban pincekijelölés történt a Bábonyibérci farm alatt. 1640-ben egy pince ára, amelyet a Bábonyibérc-völgyben vettek 16 frt volt.

A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el. Domby a Bábonyibércen létező pincéket az alábbiakban adja meg telekkönyvében: A bábonyibérci pincék számozása 319-cel kezdődik. Itt a Galagonya oldalon 319—382, a hámori soron 384—466-ig, a felső soron 467—509-ig, a középső soron 510—561-ig, az alsó soron 562—580-ig terjednek a pincék számozásai, tehát a Bábonyibércen akkor 262 pince volt.

A Bábonyibérc pincéi és présházai napjainkban szegényes képet és összhatást keltenek. A régi pincesorra emlékeztető együttes már csak kevés helyen lelhető fel. Az ún. felső sor egykor egységes rendszerű eredeti pincéi is megközelíthetetlenné váltak a támfalak, s ezáltal az utak leromlása miatt. A tetemvári pincesorhoz hasonlóan az utóbbi időben történt rosszirányú benépesedés a pincesor nagyarányú pusztulását hozta magával, mely tendencia megállítása, a régi értékek megmentése a huszonnegyedik órájában van.

Forrás:

Dobrossv István: A MISKOLCI VENDÉGFOGADÓK ÉS A VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 1745-1945